Az asztrol�gi�r�l


Az asztrol�gia t�bb ezer �ves tapasztal�sokon alapul� tudom�ny, Mezopot�mi�ban 6000 �vvel ezel�tt a Kaldeusi papok voltak azok az emberek, akik megfigyel�toronyb�l tanulm�nyozt�k a csillagokat. Megh�kkent� pontoss�ggal �br�zolt�k a Nap �s a Hold mozg�s�t. Az asztrol�gia fejl�d�s�t a k�v�ncsis�g �s a meggy�z�d�s ind�totta el, miszerint a bolyg�k mozg�sa hat�ssal van a F�ldre, �s ezzel egy�tt az �l�l�nyekre is. Els�sorban a Napnak �s a Holdnak a k�t vil�g�t� �gitestnek tulajdon�tottak fontos szerepet.

Az asztrol�gusok fokozatosan felosztott�k a napp�ly�t 12 r�szre, �s mindegyiket ell�tt�k a m�r ismert nevekkel. Az id�k folyam�n felfedezt�k, ha egy bolyg� kereszt�l halad egy ilyen �llat�vijegyen az ebben az id�szakban sz�letettek alap tulajdons�gai nagyj�b�l megegyeznek. Ezt k�vet�en t�bb ezer �ven kereszt�l vizsg�lt�k �s tanulm�nyozt�k az �gi �s f�ldi esem�nyek k�z�tti nyilv�nval� kapcsolatot. Klaudiusz Ptolemaiosz a nagy csillag�sz munk�i k�z�l kiemelkedik az a 13 k�tetes munka, amely kora csillag�szat�nak teljes �sszefoglal�sa volt 1022 csillag le�r�s�t tartalmazta, amelyet csak "Megiszthosz-nak" ("A legnagyobbnak") neveztek, valamint a legr�gebbi fennmaradt asztrol�giai k�zik�nyv a Tetrabibloszt is. A XVIII. Sz�zad elej�ig term�szetes volt, hogy a csillag�szok is tanulm�nyozt�k az asztrol�gi�t. Galilei, Kepler, Kopernikusz a XVI. sz�zad jelent�s csillag�szai k�z� tartoztak, munk�ikkal jelent�s m�rt�kben b�v�tett�k az ember ismereteit a naprendszerr�l, �s tudom�nyuk fontos r�szek�nt utaltak az asztrol�gi�ra.

Az �kori id�szakban az asztrol�gi�t els�sorban arra haszn�ltak, hogy a f�ldm�vel�shez a v�rhat� term�szeti t�rt�n�seket el�re jelezz�k. Mennyire lesz b�s�ges a term�s, lesz-e asz�ly vagy �rv�z, esetleg h�bor�. Ezek alapj�n takar�koskodtak a k�vetkez� �vekre felk�sz�lve. Nem volt k�z�mb�s a harcba indul� uralkod�k gy�zelm�nek kimenete sem, melyhez szint�n alkalmazt�k az asztrol�gusok tudom�ny�t.

A mai kor ember�nek m�r m�st jelent az asztrol�gia. Az asztrol�gia sz�let�s�nk pillanat�ra fel�ll�tott �gi t�rk�p, mely egyfajta �nismeret ad. Egy �nismereti eszk�z lehet azoknak, akik elfogadj�k. Az asztrol�gi�n kereszt�l k�nnyebben eljuthat �nmag�hoz �s meg�rtheti, hogy mire sz�letett a vil�gban, mi a k�ldet�se, feladata, miben �llhat a szabad akarata. Az asztrol�gi�n kereszt�l nagyobb r�l�t�st kaphatunk a k�pess�geinkr�l, tehets�g�nkr�l az �letutunk alakul�s�r�l. Seg�thet felsz�nre hozni a gyermekk�nt meg�lt otthon l�gk�r�t, a csal�dhoz kapcsol�d� viszonyunk min�s�g�t.

Megfogalmazza, a hivat�sunk ir�ny�t, �let�nk c�ljait, szerep�nket, melyet meg akarunk mutatni a t�rsadalom el�tt. Ez minden embern�l m�s �s m�s. Nem csak a hivat�s�t jelenti, hanem az �let�nek a kics�csosod�s�t milyen �rt�krendben akarja l�tni megval�sulni. Mutatja a t�rs szerep�t, a t�rs �s vele szembeni elv�r�sainkat, mind a pozit�v �s negat�v tulajdons�gaival. Milyen a kapcsolatunk gyermek�nkkel, a szabad kreativit�sunkkal, az �r�mszerz�s�nkkel, az �nnek az alkot� erej�vel.

Az asztrol�gia kit�n� �nismereti eszk�z e h�romdimenzi�s vil�gban. �r�k k�rd�s: mi a v�gzet a sors determin�ci�ja f�l�tt�nk �s miben �ll a szabad akaratunk? Hol �r v�get illetve miben �ll a v�gzet�nk �s hol kezd�dik a szabad akaratunk? Kik is vagyunk? Mi a dolgunk a vil�gban? Milyen fizikai, testi, szellemi kvalit�sokkal �rkezt�nk ebbe a vil�gba?

Ezekre a k�rd�sekre is v�laszt ad az asztrol�gia.